Lakat kattan, csapódik a zár,
Törik az ajtó, olvad a kár,
Kint csak erdők, felszabadított réteken padsorok,
Az irodalom meg a hegyeken túlra utazott.
Bent felhőkarcolók és szürke oszlopok,
Posztmodernül neo-opportunista kultúr-sznob maszlagok:
olcsón ballagok, ha a művészetre gazdagon gondolok.
Szavak helyett kétszer megverten, nyugodt kis szívemben,
A haragod hagyom, béke nélkül harc sem terem.
Loptam a kincset, amit teremtett az Isten,
Lehet iszom egyet és megyek innen.
Nem hittem, hogy jössz még, És lesz, akivel nézhetek egy kis TV-t, Olyan jó, hogy itt vagy Tegnap, áh... akartalak... Sajnos nem mertelek, Az életünk sokszor túl meredek, Pedig lejtők sincsenek. Egyedül olyan érdes, éretlen, étvágytalan az élet, Valahol...
A főúr elkerekedő szeme, 500 mg koffeint is elbíró csésze. Halálvággyal versengő magas vérnyomás, Érintetlen lepedők oka: mesterséges ébrentartás. A kalapáló szívből áramló véreres artéria egy börtön, A jövőtől egy atombombányi energia kérve kölcsön. Foggal széttépett pillanat pulzáló hatása,...
Irodalmi wanna be alak, polgári állással
Ömlengéseim irodalmi menedékek, bátorságba áztatott naiv gondolatok, táplálék az elmédnek, a
szívednek és virágként elhervadt dimenziók túlzó, ismeretlen ideái. A jóízlés teljes
aszkétizmusa profán valótlanságokkal és trubadúri flashelődéssel ötvözve. Vigyázz magadra!
A világ, a világ legjobb helye!
1490 Ft
Hozzászólások