A szerelmi bánat egy olyan rád tapadt  gyász, Amitől nem látod önmagad kárát, aranyát, varázsát, sem a másik szavát, csak magadba rejtesz mosogatólevelet, hadd igyák. A szerelmi bánat csak egy vihar, ami még akkor is ha megfontolt, Ha...

Elkajálom a mekiben a fizum, A demokrácia a telített zsírokra nálam hamarabb ráun. Free choice, pro choice, no choice, Világrengető eszmékkel gazokat locsolsz. (elhajítom magam, mint egy simogatásra ácsingózó rojtos vitorla a nagy szélben, megdőlt egy nyírfa a...

Ahogy egy elektornikus érzés, úgy csap belém a kérdés, ami inkább kérés, szigorral, ahogy meghoznak egy bírósági végzést: Jobban hallod az elejét, ha nem látod még a végét. Elodázott percek mentén kelt múltbéli búgás a füledben, De csak...

Koccanó csilingelés egy koccanásnyi percben, szakadt kalapok vannak okos fejemen. Csak lenne egy percem: Lenne egy kérdésem és nem karrier döntésem, Csak lenne egy érzésem, Fakultatív az ideges kényszerem. Csak lenne egy végzésem, Börtönre ítélnek mert túl nagy...

Mond: meg! Ha szeretsz mond meg! Meg! Olyan vagy nekem, mint amikor a gyerekkorom látom, egy kispadon a fehér, napos felhőket várom, Ahogy a boldogságról fantáziálom, Hogy nem lehet, ami ilyen jó, csak álom! Ha szeretsz mond meg!...

Egy budapesti resti, könyöklőjén egy plecsni, Azt kérdi merre menjen ki, de csak figyel, pici ciki. Egy szegedi szerelem nevet egy Tiszában felejtett viccen, Álmatag, de verekszik a hajnallal a folyó délcegen. Egy debreceni debreceni nem bír átsülni,...

Dó ré mi fá szó, Tesó, fázó'? Új filmet forgat Leonardo, Fényt és csillogást orrba húzó, Mint a cigin a parázs pattog a di Caprio, Hírnevet de kapni jó. Olcsó kis szakasztott lógó zakó, Fáradt utas viselte, egykor...

Olyan vagy mint a méz, mint egy megmaradó intenzív íz az emberben, Mert mindig ha igazán élek, te jársz a fejemben édesen. Egy kikophatatlan templomba nem illő gondolat, melyet a szív inhalál, A földi élvezet hozzád képest sikamlósan...

Nyugodt, pulzáló és kellemes mosollyal az arcomon bontok fel egy üveg pezsgőt és cigarettázom hozzá háromnegyed kettőkor, éjszaka. A boldogság úgy áraszt el, apró hedonista zörgéseim közepette, mint egy bátor csók, és a még zárt pezsgősüveg felé boldogsággal...

Lakat kattan, csapódik a zár, Törik az ajtó, olvad a kár, Kint csak erdők, felszabadított réteken padsorok, Az irodalom meg a hegyeken túlra utazott. Bent felhőkarcolók és szürke oszlopok,  Posztmodernül neo-opportunista kultúr-sznob maszlagok: olcsón ballagok, ha a művészetre...